2019. 05. 31.
Kalotaszegi csűrdöngölő
Méra Világzenei Csűrfesztivál
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Kalotaszegi csűrdöngölő

A magyar táncdialektusok ismerői jól tudják: a csűrdöngölő egy munkatáncból létrejött férfitánc; elsősorban a székely táncrendben nevezik így az egykori taposóbálok koreográfiáját (más néven székely legényest, verbunkot vagy kalákást, figurást) – régen a kalákában felépített csűr (vagy akár az újonnan elkészült ház) földpadlóját döngölték keményre, szilárdították meg a férfiak ezzel a vehemens tánccal. Ám most itt kicsit másfajta csűrdöngölésről lesz szó, ugyanis a tradicionális rendtől eltérő, újszerű falusi táncalkalom adódott az erdélyi Kalotaszegen: a Kolozsvártól alig 14 kilométerre fekvő Mérán érdekes revival-jelenség ütötte fel a fejét pár éve – két fiatal kolozsvári-kalotaszegi értelmiségi megálmodott egy bensőséges falusi fesztivált, és visszavitte a bált a csűrbe. A szervezők nemes célkitűzése „megmutatni Kalotaszeget a világnak és a világot Kalotaszegnek”: a csűrfesztivál a magyar néphagyományt hivatott (részben mesterségesen) újraéleszteni – és egyben megszilárdítani. Ugyanakkor a létrehozóknak szándékuk a zenei felhozatalt minél szélesebb körűvé tenni, minél több etnikumra és zenei stílusra kiterjedően: több kontinens zenei tradicióit hívják be, innovatív irányokba mozdulva el igen kreatívan évente – a modern idők követelményeinek és színtereinek megfelelően.

A 2016. augusztusában indult Méra Világzenei Csűrfesztivál minden bizonnyal a világ legvagányabb fesztiválja: kicsiny, meghitt, családias (és vallják a szervezők, az is marad), de korántsem a szokásos falunapok szintjén megragadt – igazi világkavalkád, egyszerre hagyományőrzőn lokális és elegánsan globális; s zajlik mindez egy (több) csűrben, muzsikától hajnalig hangos falusi fapados kocsmában, virágos rétek hűvösében, fák lomha árnyékában, a Kós Károly által egykor találóan (és szeretettel) „szeszélyesnek” nevezett kalotaszegi tájban. A nagy fesztiválszínpadnak helyet adó Szarka-telek szokatlan muzikális múlttal rendelkezik, ugyanis egykori gazdáiról elterjedt, énekeltek a bivalyaiknak, hogy azok jobban tejeljenek: Bethlendi András, a csűrfesztivál egyik kiötlője és főszervezője – ki ugyan eredileg jogi végzettséggel bír, de príma kalotaszegi táncos is egyben – meséli el nekem bizalmasan ezt a mosolyt fakasztó történetet. Varga Zoltán László, a másik szintén nagyszerű néptáncos főszervező pedig Kolozsváron végzett a néprajz szakon, akárcsak jómagam – a fesztivál szakértő kezekben van.

Tavaly augusztusban Nadja Massun dokumentumfotós kérésemre képanyagot készített a 3. Méra Világzenei Csűrfesztiválról, hűen dokumentálva a forgatag négy igen intenzív napját – ebből látható itt egy képriport, kisebb merítés a zsongásból, sok ismerős erdélyi és budapesti arccal, kedvcsinálónak a szervezők által hamarosan meghirdetendő ez évi fesztiválkiadásra. A francia-magyar származású, ám Mexikóban élő Nadját régtől fogva ismerem, elkötelezett Erdély-járó, több táncházas fotóanyaga is bejárta Dél-Amerikát kiállítások formájában, ízelítőt adván a magyar néphagyomány imígyen megmutatható részleteiből e távoli föld népeinek. Mi ketten egyik nyári szászcsávási tánctábor után találkoztunk első ízben, meglepetésszerűen saját erdélyi otthonomban – a tánctáborból éppen nagy hangulatban hazatérő szüleim invitálták meg hozzánk vendégségbe őt is azon táncházból jövő lendülettel; izibe megtaláltuk a közös hangot.

A csűrfesztiválon minden évben külön napot szentelnek a magyar (és román, és cigány) népzenének meg néptáncnak, valamint itt rendezik meg a Kalotaszegi Prímásversenyt is, idén immár a másodikat – amely egy vetélkedő a hagyományos erdélyi népzenét játszó hegedűsök számára. Kalotaszeg nemcsak gazdag, színpompás népviseletéről, szinte muzeális cifraszobáiról, lenyűgöző legényeséről és látványos páros táncairól híres, de virtuóz egykori zenészeiről, prímásairól is: és ezt a hagyományt kötelezően tovább kell vinni. Tavaly a népzenei (másod)napot igencsak áthatotta a lokálpatriotizmus szelleme: a Fölszállott a páva verseny kalotaszegi, mérai nyertesei, a Kalotaszeg Néptáncegyüttes és Legénytársulat, valamint a Mérai Cifra Néptáncegyüttes gyerektáncosainak közös gálaműsora kápráztatta el tartósan Cifra Kalotaszegre érkezőket. De éjjel-nappal áll itt a bál, ugyanúgy találkozni híres kalotaszegi, mezőségi, szászcsávási zenészekkel és adatközlőkkel az éjszakai Méra Pubban, akárcsak a Muzsikás együttes mostani meg egykori tagjaival – vagy akár a délutáni meg éjszakai táncházakban is, melyeknek házigazdája az Erdőfű népzenei társulás, nemkülönben vasárnap a református templomban.

A fesztivál egyik kulcsszava az egyensúly: minden korosztály megtalálja itt számítását, gyerekek és fiatalok, felnőttek és idősebbek egyaránt. Habár az események zöme a zene körül forog, napközben beszélgetések, vitafórumok is tartatnak, chill zone is van lengőágyakkal, heverészőfelületekkel; a kicsiket pedig a kézműves foglalkozások kötik le, meg a mesesarok – de a számukra kiépített régi idők játszóterén is felszabadulhatnak önfeledten. Tradicionális falusi technikákat is el lehet itt lesni (például hogyan őrlik Kalotaszegen a kukoricát), vagy pedig meg lehet tekinteni a Bivalymúzeumot meg a Tájházat, ahol néprajzi beszélgetések folynak a kalotaszegi hagyományokról, valamint Méra hagyományőrző falu hétköznapjairól. Aki kalotaszegi népviseletben érkezik a fesztiválra, nem kell belépőjegyet fizetnie – tavaly legalábbis ez volt a szabály.

A csűrszínpad koncertjei majdnem teljesen kitöltenek minden fesztiválnapot, akinek rophatnéka van, akár egyvégtében is táncolhat: első két napon késő délután, a hétvégi napokon már koradélután rázendítenek – de a koncertek utáni jamelések még ennél is sokkal izgalmasabbak kiszámíthatatlanságukban: tavaly például a kalotaszegi, mezőségi népzene dallamai keveredtek a dél-amerikai ritmusokkal; mindez a nyitottság és a világzene koncepciójának jegyében, páratlan, megismételhetetlen fúziót létrehozva. Akik ennél hagyományőrzőbb szórakozásra vágynak, azok kívánsága is mesésen teljesül: számukra ott van minden éjszaka a stílusosan (és kalotaszegiesen) hajnalig tartó táncház (olykor persze napközben is van, itt egyvégtében húzzák), vagy akár a falusi kocsmában összegyűlt híres falusi adatközlő zenészek mellett kibicelhetnek, miközben ők órákig muzsikálnak. Az ígéret minden évben ugyanaz – három kontinens zenéjével lehet itt megismerkedni és szépen átitatódni. Nadja Massun mérai képsorozatai mögül szinte felcsendül a zene, megidézve a tavalyi fesztiválhangulatot, ráhangolván az érdeklődőket a következő csűrdöngölő-fejezetre – idén augusztus 1-4. között csűrik!


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés